Dr. Leela Monti jelentkezett egy munkahelylehetõségre Németországba 2007 novemberében. 2007 decemberben meghívtuk egy interjúra melynek alkalmával lenyûgöztek a jó tulajdonságai és az erõs akarata hogy megkapjon egy állást Németországban.

Bátorítottuk hogy feljavítsa német nyelv tudását ahhoz hogy megkaphasson egy állást, mivel ez volt még az egyetlen betöltendõ kritérium. Februárban és áprilisban újra találkoztunk hogy felmérjük a német nyelv tudását, májusban pedig már részt vett egy interjún Németországban a jelenlegi munkaadójával.

Az alábbiakban olvashatják Dr. Monti vallomásait:

A bizalom hogy a döntés hogy számomra  van értelme mindent újra elõröl kezdeni, ez az ami ihletet ad ahhoz hogy sikerüljön az itteni új életben.

A remény nem optimizmus. Nem meggyõzõdés, hogy valami jól fog végzõdni, hanem bizonyosság, hogy valaminek értelme van, függetlenül attól, hogy hogyan végzõdik. (Vaclav Havel)

Az én elhatározásom hogy új életet kezdjek Németországban, elõrõl kezdve mindent: tanulom a német nyelvet amiről csak kezdõ ismereteim voltak és egy tanárnõvel tanultam pár hónapon keresztül, tanulom az orvostudományt németül és tanulom nap mint nap a beilleszkedést egy új országba, egy új közösségbe, a Türingeni H-M Klinikán, egy új kultúrába ahol a tisztesség, az etika és a csapat munka jelen van úgy a professzionális mint a magán életben.

Miért Németország? Ezt kérdezték a kollegáim is, figyelembe véve hogy folyékonyan beszélem úgy az angol, mint a francia nyelvet, és ezért könnyebb lett volna beilleszkedni olyan országokba mint az Egyesült Államok, Kanada, Nagy Britannia vagy Franciaország.

A válaszom egyszerü. Mert Németország eggyesít több kivánságomat is: közelség a hazámhoz, több napos idõ évente és egy táj, hasonló a dombos-hegyes vidékhez ahol én születtem, továbbá egy kultúra ami jelentõsséget tulajdonít a becsületességnek, a jó szervezetségnek és a csapat munkának azért hogy mindenki tisztelve legyen és támogatást kapjon a közös erõfeszítésben hogy jól végezze az elvállalt feladatokat.

Nagy Britannia és Franciaország közelebb van, Európában, csak éppenséggel Nagy Britanniában túl sok a köd és az esõ, Franciaország pedig, mint minden latin ország, minden megilletõ tisztelettel a jó tulajdonságaiért és lenyûgözõ eredményeiért, egy jellegzetes kultúrával dicsekedhet, kiárradó varázzsal és fecsegéssel, kevésbé jellemzõ viszont a komolyság a megbecsülés a másik iránt, legyen szó egy kollegáról, egy páciensrõl vagy egy honfitársról.

Az eddigi tapasztalatomból (július-október) mint orvos a H-M Klinikán, a Neurológia szakterületén, elmondhatom hogy ez egy érdekes munka, ami feltételezi úgy a beteg megvizsgálását és a heti vizitet, mint az összeállítását a beteg fontosabb papírjainak: a kórházi beutalás, a kórházi beutalás meghosszabbítása és a kiutalás.

A legnagyobb kihívást a párhuzamos  tanulása a német nyelvnek, ami feltételez sok türelmet és kitartást, és az orvosi eljárásoknak,valamint a sajátos gyógyszerezésnek, jelentette.

Ha egy idegen nyelv nyelvtanát lehet és tanították nekem két hónapon keresztül, egy intenzív nyelv tanfolyam keretén belül, négy órát naponta, heti három alkalommal, a folyékony beszéléséhez a nyelvnek sokkal több idõre van szükség és mindennapos kommunikáció gyakorlatára.

Most, három hónapra hogy megkezdtem ezt az új életet, elmondhatom hogy elégedett vagyok, mert tudom hogy ez a lépés teljesen megfelel annak amire nekem szükségem volt, vagyis hogy bebizonyíssam magamnak hogy egy ember teljesítheti vágyait és hogy örülni újra minden egyes napnak az életben, függetlenül attól hogy milyen fájdalmas volt a múlt, a legtermészetesebb és a leghasznosabb dolog az életben.

Azoknak akik mernek mindent elõrõl kezdeni, úgy ahogyan én tettem, szívembõl kívánom hogy legyenek türelmesek és bizakodók, mert a bátorságukhoz és az elszántságukhoz mért eredmények várják õket.   

  Dr. Leela Monti

FÉNYKÉP

_{[Kettyenés részére nagyít]}